A ház amiben lakom.
Orsi elment fitnesz terembe, én pedig kihasználtam az alkalmat és kimentem vásárolni a Mercadonába.
Ez amolyan spanyolos CBA.
Első egyéni vásárlásom spanyol vidéken, és minden izgalom nélkül vágtam bele. Mint később kiderült nem is nagyon volt amitől félnem hiszen folyékonyan mutogatok spanyolul, a helyiek nagyon kedvesek a segítségüket pedig már meg tudom köszönni. Szóval aggodalomra semmi okom nem volt. Az egyedüli termék amit szinte nélkülöznöm kellett az elkövetkező két napon (ünnep lévén nem nyitnak a boltok)az a kenyér volt...bármennyire is kerestem a polcok útvesztőjében sehogyan sem akaródzott rátalálni. Végül megtaláltam alapélelmem standját s ha nem is volt már a legolcsóbb fajtából de legalább nem kell két napig kenyér nélkül élnem. Borotvahabot nem hoztam magammal az útra mert eredetileg csak egy borotválkozás volt betervezve Balázsnál, oda pedig fölösleges lett volna cipelnem magammal hiszen ő is használ borotvahabot (igaz elég kis felületen). Nézegetem a polcokat a piperecikkeknél minél kisebb kiszerelésű borotvahabot keresve és találok is, de nem vagyok teljesen biztos abban, hogy az a termék amit keresek. Előszedem spanyol tudásomat megszólítom senorita -val a legközelebbi hölgyet s elkezdem imitálni neki a géllel az arcom befújását majd a borotválkozást, mire ő lelkesen bólogat és kedvesen mond is valamit amit persze én csak sejteni tudok, hogy alátámasztja vele a sejtésemet miszerint tényleg borotválkozás előtt kell az arcra vinni azt a valamit és nem utána.
Miután szépen mindent belehelyeztem a kosaramba amit pillanatnyilag fontosnak tartottam az elkövetkező két napra, megközelítettem a kasszát ahol meglepetésemre fizetéskor nem kérték a kártyához a PIN kódot hanem egyfajta ceruzával elektronikusan alá kellett írni valami érzékeny felületen, persze csak miután bemutattam a fényképes igazolványomat. Érdekes, minden alkalommal mikor kártyával vásárol az ember kérik az igazolványát. Csak azért érdekes mert nem hasonlítják a fizimiskámat össze az igazolványon lévővel és azt sem tapasztaltam, hogy legalább a két iraton szereplő nevet megpróbálnák azonosítani. Mindegy, Orsi azt mondta ne keressem a spanyolokban a logikát mert nehéz lesz megtalálni.
Sikerült 20,42 Euróból megúszni a bevásárlást, és úgy érzem most sokkal több mindent vásároltam. De lássuk mit is adtak ezért a pénzért:
2 db fél kilós kenyér
6 doboz 0,33 L-es San Miguel sör (ezt még Balázs ajánlotta a figyelmembe)
500 g joghurt
1,5 L Sangria - valami helyi specialitás, nem tudom mi lehet de van benne 7% alkohol
1 kg sajt
300 g sózott szotyi
1 L almalé
0,75 L tusfürdő
75 ml borotvahab (csak remélni tudom, hogy az)
250 g Mortadella con Aceitunas (zöldpaprika vagy oljabogyo van a mortadellában...nem tom)
200 g Bacon - honnan szereznek ezek bakonyit.... :)
hazafelé még rácsodálkoztam az autóvezetők előzékenységére és arra, hogy a buszmegállóban a járdán ülnek az emberek(más lehetőség nincs), morfondíroztam azon vajon itt a kaktusz gyomnövény vagy hasznos is valamire és mindeközben örvendeztem a napsütésnek.
az ablakon bemászni készülő télapok meg három királyok, és a teraszokon lévő karácsonyi díszek érdekes kontrasztban állnak a verőfényes napsütéssel.
Mire hazaértem lejárt a mosógép is és ujra átélhettem azt az érzést amit Barin, a fehér tetőn teregethettem a ruhákat :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése