Szerencsére Balázst és két argentin újdonsült ismerősömet nem kellett sokat győzködnöm, hogy együtt vegyünk részt a felvonuláson. Dél-amerikai barátaink görkorival, Balázs meg én pedig a bringáimmal érkeztünk meg a Bethlen-negyedi parkba az indulás helyszínére. Kissé csalódott voltam, mert azt hittem az előző évek tapasztalata alapján, hogy az idén is kapunk pólókat az esemény szervezőitől, de úgy néz ki a szponzorpénzből nem futotta. Sebaj, a részvétel a fontos.
az indulás
A felvonulás egész ideje alatt jó volt a hangulat, a résztvevők száma is kielégítő volt (kb. 300), így jó kedvvel érkeztünk meg a központba ahol a tömeges fotózás után elváltunk a rendezvény résztvevőitől és Zotyónál frissítettük fel magunkat. Zotyótól eljőve még szerettünk volna bemenni egy üzletbe és sikerült az oda vezető úton buknom egy nagyot. Olyan szerencsétlenül estem vissza a bringámra, hogy a hátsó váltófül eltörött. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy rajtam nem törött el semmi, de két ujjamat annyira odaverte a kormány, hogy mindkettő befeketedett és sajgott a fájdalomtól, egyéb sérülésnek még csak nyoma sem volt rajtam..
Másnap egész munkaidő alatt a hátsóváltók árát böngészgettem az interneten, és már előre ideges voltam, hogy milyen drágán fogok kimászni ebből a balesetből, de délután mikor végre elértem a kerékpár szervizbe kiderült, hogy csak a fület kell cserélni ami nem lenne megfizethetetlen, de az a típus nincs amire nekem van szükségem ugyanis a váz eléggé egyedi. Nem volt mit tenni, otthagytam a törött alkatrészt és pár hétre, amíg beszerzik a cseredarabot, lemondtam a terepbringámról.
Az igazi meglepetés négy nap múlva ért amikor kevés reménnyel felvértezve újra elmentem a szervizbe érdeklődni, hogy kb. mikorra várható az alkatrész és ott azzal fogadtak, hogy még másnap készítettek egy hasonló darabot :)
