Eltelt egy hét és nem jelentkeztünk új hírekkel. Mielőtt bárki a szemünkre hányná felhozzuk mentségünkre, hogy nem akartuk elsietni az örvendezést. Sajnos az idő minket igazolt. Emőkének újabb orvosi beavatkozásra van szüksége amit december 21-dikén végre is hajtanak. Szívritmusa nem normalizálódott ezért pacemaker-t ültetnek be a hasfalába. Ez újabb költségekkel jár. A család eredetileg csak azért fordult az emberekhez segítségért, hogy kislányuk esélyt kapjon, beültethessék a szívbillentyűt. Nem számoltak azzal, hogy ilyen rövid időn belül újabb beavatkozásra lesz szükség. Maga a műtét közel sem olyan veszélyes mint az első, de az altatással óriási kockázatnak lesz kitéve Emőke. Mint már említettük sajnos már a vizsgálatok idején is kritikus állapotba került az altatások alatt, és most újra szembe kell néznie ezzel a veszéllyel.
Az Ágoston család köszöni szépen minden adakozónak az eddigi áldozathozatalt azt, hogy megadatott az esély Emőkének, és kellemes ünnepeket kívánnak mindenkinek. Szerették volna lezártnak tekinteni az adománygyűjtést, de harcuknak még nincs vége ezért továbbra is nyitottak maradnak a számlák.
Az édesapa itthon tartózkodik, hogy nagyobbik lányával tölthesse a Karácsonyt, ezért jelenleg a romániai telefonszámon érhető el.
Ha maradt még valakinek az ünnepi bevásárlások után is pénze amit Emőke harcának támogatására tud szánni, akkor az elérhetőségek menüpont alatt megtalálható számlaszámokra utalhatja adományát, vagy a Merkúr áruházban valamint a Szuper és Kristály üzletekben elhelyezett urnákba is bedobhatja.
2007. dec. 20.
2007. dec. 16.
Márai vers
Márai Sándor: Egy kisgyermek halálára
Mi is maradt belőle? A neve.
Hajának illata a hajkefén.
Egy mikimackó, halottlevele.
Egy véres rongy és ez a költemény.
A világ hatalom és értelem,
Nem értem, miért tették ezt velem?
Nem pörölök. Élek és hallgatok.
Most angyal ő, ha vannak angyalok —
De itt lenn minden unt és ostoba.
Nem bocsátom meg. Senkinek, soha.
Mi is maradt belőle? A neve.
Hajának illata a hajkefén.
Egy mikimackó, halottlevele.
Egy véres rongy és ez a költemény.
A világ hatalom és értelem,
Nem értem, miért tették ezt velem?
Nem pörölök. Élek és hallgatok.
Most angyal ő, ha vannak angyalok —
De itt lenn minden unt és ostoba.
Nem bocsátom meg. Senkinek, soha.
2007. dec. 15.
2007. dec. 13.
Harc az életért
A legújabb hírek szerint Emőke nagyon meg akar már szabadulni a reá csatlakoztatott gépektől. Megjött az életkedve és nagyon temperamentumos lévén nem szívesen tűri meg a sok vezetéket. Állapota normálisnak mondható egy ilyen műtét után és ma már megpróbálták lekapcsolni róla a gépeket, de egyelőre ez még nem hajtható végre, annyira még nem stabil a helyzete. Altatni kell őt folyamatosan, hogy nehogy akaratlanul kárt okozzon magában.
A szülök kissé megnyugodtak, de még mindig nem merik teljességében átadni magukat az öröm érzésének, hiszen bármikor léphetnek fel komplikációk a műtét utáni napokban.
Bebizonyosodott, hogy Emőkének erős az élethez való ragaszkodása és kicsi szíve is megtette a tőle telhetőt, kibírta a műtétet.
Sajnos az Ágoston család kálváriájának még koránt sincs vége, hiszen a legjobb esetben is szükség lesz újabb műtétekre mivel a beültetett billentyű nem növekedik a kislánnyal együtt... de az már a jövő és ha arra kerül sor azt jelenti, hogy "az első csatát megnyertük", ahogy azt az altató orvosa mondta az operáció után.
A családhoz hasonlóan én sem akarom elsietni az örömujjongást, de bizok abban, hogy ha a mai morálisan romlott világban ennyi embert összefogásra tudott ösztönözni egy pici szív, akkor áldozathozatalunk nem lesz hiábavaló és megnyerjük a "háborút" is.
A szülök kissé megnyugodtak, de még mindig nem merik teljességében átadni magukat az öröm érzésének, hiszen bármikor léphetnek fel komplikációk a műtét utáni napokban.
Bebizonyosodott, hogy Emőkének erős az élethez való ragaszkodása és kicsi szíve is megtette a tőle telhetőt, kibírta a műtétet.
Sajnos az Ágoston család kálváriájának még koránt sincs vége, hiszen a legjobb esetben is szükség lesz újabb műtétekre mivel a beültetett billentyű nem növekedik a kislánnyal együtt... de az már a jövő és ha arra kerül sor azt jelenti, hogy "az első csatát megnyertük", ahogy azt az altató orvosa mondta az operáció után.
A családhoz hasonlóan én sem akarom elsietni az örömujjongást, de bizok abban, hogy ha a mai morálisan romlott világban ennyi embert összefogásra tudott ösztönözni egy pici szív, akkor áldozathozatalunk nem lesz hiábavaló és megnyerjük a "háborút" is.
2007. dec. 12.
Levél Leonard Orban-nak
ma véletlen rábukkantam a többnyelvűséggel foglalkozó európai biztosunk, Leonard Orban hivatalos weboldalára.
Van egy olyan menüpont az oldalon ahol afelől érdeklődik Orban úr, hogy mi a véleményünk a többnyelvűségről.
Nosza hamar írtam is neki röviden:
"Tisztelt Orbán úr,
azt gondolom a többnyelvűségről, hogy egy ilyen színes, sokféle nyelvben gazdag Európában önnek mint Biztosnak, kötelessége lenne a nemzeti (és egyben nyelvi) kisebbségeknek biztosítani a teljes körű anyanyelven való tanulás jogi hátterét. Természetesen csak akkor ha az Európai Uniónak nem az a célja, hogy összeolvassza a népeket és nyelveket egy nagy tégelyben, hanem arra törekedik, hogy minden nép megőrizhesse nyelvét és még ha kisebbségben él akkor is ápolni tudja hagyományait és megőrizni identitását.
Az ön pozíciójában ez biztosan nem lenne nehéz...csak akarni kell (kéne).
Tisztelettel,
Máthé László, Székelyudvarhely - Románia"
Ha valaki még kedvet kapna hozzá megteheti ide kattintva.
Van egy olyan menüpont az oldalon ahol afelől érdeklődik Orban úr, hogy mi a véleményünk a többnyelvűségről.
Nosza hamar írtam is neki röviden:
"Tisztelt Orbán úr,
azt gondolom a többnyelvűségről, hogy egy ilyen színes, sokféle nyelvben gazdag Európában önnek mint Biztosnak, kötelessége lenne a nemzeti (és egyben nyelvi) kisebbségeknek biztosítani a teljes körű anyanyelven való tanulás jogi hátterét. Természetesen csak akkor ha az Európai Uniónak nem az a célja, hogy összeolvassza a népeket és nyelveket egy nagy tégelyben, hanem arra törekedik, hogy minden nép megőrizhesse nyelvét és még ha kisebbségben él akkor is ápolni tudja hagyományait és megőrizni identitását.
Az ön pozíciójában ez biztosan nem lenne nehéz...csak akarni kell (kéne).
Tisztelettel,
Máthé László, Székelyudvarhely - Románia"
Ha valaki még kedvet kapna hozzá megteheti ide kattintva.
Első csata megnyerve
...és reszketett a hangja.
Nem teljesen az örömtől, mivel még bármikor léphetnek fel komplikációk, de ahogy az altató orvos mondta neki: "az első csatát megnyertük"
Az orvosok szaktudása, a kislány élethez való ragaszkodása meghozta gyümölcsét. Az égiek vigyáztak rá, és érzem, hogy továbbra sem fogják cserben hagyni, mint ahogy a rengeteg embertárs sem maradt közömbös Emőke sorsa iránt. Mindenki lehetősége szerint megtette a kötelességét, anyagiakkal, információval, jó szóval és együttérzéssel támogatták a kis dobogó szívet, hogy ne szűnjön meg boldogságot okozni szüleinek.
Nem teljesen az örömtől, mivel még bármikor léphetnek fel komplikációk, de ahogy az altató orvos mondta neki: "az első csatát megnyertük"
Az orvosok szaktudása, a kislány élethez való ragaszkodása meghozta gyümölcsét. Az égiek vigyáztak rá, és érzem, hogy továbbra sem fogják cserben hagyni, mint ahogy a rengeteg embertárs sem maradt közömbös Emőke sorsa iránt. Mindenki lehetősége szerint megtette a kötelességét, anyagiakkal, információval, jó szóval és együttérzéssel támogatták a kis dobogó szívet, hogy ne szűnjön meg boldogságot okozni szüleinek.
2007. dec. 11.
Remény
Pár órával ezelőtt beszéltem Béla barátommal. Hangjában ott volt a bizonytalanság, a műtét esetleges rossz kimenetelének lehetősége. Vigasztalnom kellett volna, de mit lehet mondani egy apának aki abban a helyzetben van, hogy a kislánya élete egy műtéttől függ. Az orvosok nem sok jóval biztatták...azt mondják a technikai háttér biztosított, de a kicsi állapota annyira kritikus, hogy bármelyik vizsgálat végzetes lehetett volna számára...és meg hátra van A Műtét. Próbáltam neki elmagyarázni, s mintha meg is értette volna, hogy ez az egyetlen esély, és inkább várni egy bizonytalan végeredménnyel járó műtét végét, mint esélyek nélkül hagyva lesni az idő múlását. Az lenne a szörnyű, tehetetlenül ülni és nem reménykedni.
Holnap nagy nap lesz Emőke életében, sorsdöntő órák következnek.
Közzé kéne tenni a hírt az oldalon, de hogyan lehetne szárazon, érzések nélkül egy ilyen hírt tudatni az emberekkel. Eddig az volt a cél, hogy meglegyen a pénz, megadasson a lehetőség, hogy műtőasztalra kerüljön, de most amikor ezt már elértük, és lehet, hogy órák múlva megtörténik ...mintha nem mondták volna meg már az elején, hogy mindenre lehet számítani, a legrosszabbra is.
Egy másfél éves kislány, mellkasa kinyitva lesz...talán napokig, és a védtelenül maradt kicsi szív aminek muszáj elég erősnek és reménnyel telinek lennie ahhoz, hogy újra dobogni kezdjen amikor szerre kikapcsolják a gépeket...nehéz percek ezek.
Aorta, billentyű, kamra...orvosi terminusok, én nem értek ezekhez, de mégis mint a hályogkovács, amióta ez az eset közelebb került hozzám, kezdtem félni és félteni.
Nem lehet egy rövid hírben átadni azt amit pár perc alatt az apa hangjából kiérez az ember. Talán jobb is ha nem értik meg a kockázat veszélyét.
Többről van itt szó mint egy kislány életéről, ö az összefogás jelképe. Ennyi ember egyszerre ugyanazon célért anélkül, hogy bármiféle jutalmat várjon nem mozdult meg mostanában. Ebben a passzív társadalomban amiben tengődünk már az is csoda ha egy nagyobb csoport megtalálja a közös hangot, nem hogy áldozatot hozzanak olyan célért amiből saját maguknak semmi hasznuk nem származik.
Ha ebben a gennyes, morálisan rothadó világban egy picinyke szív ekkora csodára volt képes, akkor már csak emiatt is rendben kell mennie a dolgoknak a műtét idején.
Reménykedek, hogy ez a csoda tovább tart három napnál, és Béla hangja örömtől fog reszketni a következő telefonhíváskor.
2007. dec. 5.
December 5
Kotzián Rudolf:Ahogyan szavaztál...
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Úgy mondjanak neked IGEN-t, avagy NEM-et!
Úgy nyújtsanak feléd majd segítõ kezet!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Úgy mentsenek ki a lángban álló házból!
Úgy húzzanak ki a vad, dühöngõ árból!
Éhhalál küszöbén úgy kapj majd kenyeret!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Épp olyan hû legyen hozzád feleséged!
Fiad tiszteljen, vagy tagadjon meg téged!
Aszerint áldják, vagy átkozzák majd neved,
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Hogyha IGEN-t mondtál, az Úr legyen veled!
Hogyha NEM-et, Õ se bocsásson meg neked!
Ne lásd meg a Mennyet, Pokolban a helyed!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Mert ki elfeledi, megtagadja népét,
Aki elveszejti vér szerint testvérét,
Nincsen rongyabb annál! Mentsége nem lehet!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
* * *
Eképpen szólt versem Nagypéntek napjáig,
Krisztus Urunk véres, nagy áldozatáig.
De mert a keresztfán Õ is megbocsátott,
Én sem mondok népem fiaira átkot.
Ostobaság szülte rút gonosztettedet
A Végítéletkor bocsássák meg neked!
De míg e Földön élsz – csak, hogy el ne feledd -
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Úgy mondjanak neked IGEN-t, avagy NEM-et!
Úgy nyújtsanak feléd majd segítõ kezet!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Úgy mentsenek ki a lángban álló házból!
Úgy húzzanak ki a vad, dühöngõ árból!
Éhhalál küszöbén úgy kapj majd kenyeret!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Épp olyan hû legyen hozzád feleséged!
Fiad tiszteljen, vagy tagadjon meg téged!
Aszerint áldják, vagy átkozzák majd neved,
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Hogyha IGEN-t mondtál, az Úr legyen veled!
Hogyha NEM-et, Õ se bocsásson meg neked!
Ne lásd meg a Mennyet, Pokolban a helyed!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Mert ki elfeledi, megtagadja népét,
Aki elveszejti vér szerint testvérét,
Nincsen rongyabb annál! Mentsége nem lehet!
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
* * *
Eképpen szólt versem Nagypéntek napjáig,
Krisztus Urunk véres, nagy áldozatáig.
De mert a keresztfán Õ is megbocsátott,
Én sem mondok népem fiaira átkot.
Ostobaság szülte rút gonosztettedet
A Végítéletkor bocsássák meg neked!
De míg e Földön élsz – csak, hogy el ne feledd -
Ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
