Románia tetején

2011.07.10.

Postaláda vs. szemétláda

Érdekes, hogy ebben az országban minden apró előrelépést szinte agresszióval kell kierőszakolni. Nap mint nap meg kell küzdeni az autósokkal ha bringán közlekedünk, még akkor is ha éppen nekünk lenne elsőbbségünk, és lassan a reklám anyagokat postaládáinkba tömködőket is meg kell pofozni ahhoz, hogy kialakuljon bennük a jóérzés, és tekintettel legyenek azokra akik nem kérnek a nyomtatott reklámokból.
Svájcban érdekes volt látni azt, hogy amelyik postaládára valamilyen módon fel volt tüntetve, hogy gazdája nem kér reklámot, azok a ládák üresen tátongtak, míg a többiekből szó szerint folyt ki a nyomtatott reklámok tömege.

Nálunk ez másként van... Tegnap már a második szórólap terjesztőnek kellett felhívnom a figyelmét a postaládán levő feliratra, így remélhetőleg lassan látványosan csökkenni fog a postaládámban landoló fölösleges szórólapok száma. Legalábbis ezt remélem én naiv halandó.

Az első eset két-három hónapja történt nem sokkal azután, hogy elláttam a következő felirattal a postaládát: "Ez posta- és nem szemétláda. Nem kérek szórólapot." (most vettem észre csak, hogy olyan mintha valaki megpróbálta volna eltávolítani...biztos nagyon zavarja)


Szóval felkerült ez a felirat a postaláda ajtajára, de továbbra is érkeztek a különböző kéretlen szórólapok: választási kampányanyagok, multinacionális cégek árukínálata, kis helyi üzletek reklámcédulái, és mivel továbbra sem érdekeltek ezek a reklámok, rendre a kukában kötöttek ki és engem egyre csak jobban zavart, hogy nem értenek a szép szóból és fölöslegesen pazarolnak el drága papírt, nem gondolva a természetre és mellőzve a jóérzés legcsekélyebb formáját is, nem veszik figyelembe óhajomat miszerint nem kérek a reklámokból.
Történt aztán, hogy egyik délután több darab teli 5 literes ásványvizes palackot cipelve beléptem a lépcsőház főbejáratán és egy középkorú férfit látok meg amint szórólapokkal tömi a postaládákat. Amikor a miénkhez ért és be akart helyezni egy szórólapot határozottan rászóltam, hogy legyen szíves körültekintőbben végezni a munkáját és ne terhelje a postaládámat szeméttel mivel fel van tüntetve, hogy nem szemétláda. Kissé meghökkenve habogni kezdett, hogy látta a feliratot, de nem igazán tudta mit kéne tennie, mire kicsit emeltebb hangon kérdőre vontam, hogy melyik felét nem érti? azt hogy nem kérek? vagy azt hogy szórólapot? Kezdtem elveszíteni türelmemet de a korkülönbségre való tekintettel mégiscsak megmaradtam a tisztelettudó de enyhén fenyegető modornál és megkértem többet ne forduljon elő majd választ nem várva folytattam utamat a felvonó felé. Ő annyira meglepődött, hogy még két ládába rakott a nyomtatványokból, de hamar meggondolta magát és inkább távozott a tömbházból.
Ez az eset után megelégedetten tapasztaltam, hogy délutánonként van úgy, hogy mások postaládájából kilógnak a különböző reklámanyagok, de a miénk üresen áll, ám még mindig több volt az olyan eset amikor a miénk is tömve volt különbnél különb színes nyomtatvánnyal. Egy ilyen alkalommal fogtam magam és az összes szórólapot ami a postaládákból kilógott (mind a 44 lakrészét) összeszedtem és kivittem a hulladéktárolóhoz, megelőzvén azt, hogy szomszédaim a folyosón dobják el, vagy jobb esetben a postaládák tetejére helyezzék a látszólag őket is irritáló reklámokat.
Tegnap ez évi első bringázásomból érkeztem haza, éppen készültem kerékpáromat betenni a felvonóba amikor hallom, hogy a főbejáraton valaki belép és szorgosan zizegtetve a papírokat elkezdi tömni a postaládákat. A folyosó félhomályában megvártam míg postaládánkhoz ért, majd erélyesen rászóltam a fiatal srácra, hogy gyorsan távolítsa el amit beletett, mert nem kérünk belőle. Kérdőre vontam, hogy tud-e olvasni, melyik cég meghatalmazásából teszi amit tesz majd figyelmeztettem, hogy a második alkalmat már nem ússza meg ennyivel és remélem többet nem kerül általa szemét a postaládánkba. Szerencsére nem vagyok az a törékeny alkat, és gondolom a hangom sem túl baráti amikor mérges vagyok, így eléggé sűrűn bólogatott, hogy megértette a dolgot, majd folytatta munkáját és a szomszédaimat boldogította szóróanyagaival.

Kár hogy bizonyos embereknek nem elég az írott felhívás, hanem kikövetelik az erélyesebb felszólítást. Gondolom többen vannak akiket irritál a sok reklám, de legtöbben nem veszik a fáradságot, vagy csak kerülvén a személyes konfliktust nem emelik fel hangjukat az effajta jelenségek ellen. Pedig ha csak azok a személyek kapnának reklámanyagot akik kifejezetten igénylik azt, akkor egy idő után csökkenne a nyomtatványok példányszáma ami környezetvédelmi szempontból csak pozitívum lenne.

Ha már környezetvédelem és szemét... sajnos ma újra találkoztam a korábban emlegetett megtelt hulladéktároló jelenségével. Ezek szerint nem csak a mi negyedünkben van ez így.
Érthető...ugyanaz a szolgáltató...



Ezzel szemben pár fotó arról ahogyan ez Svájcban működött anno 2004-ben...azóta ki tudja még mennyit fejlődtek...
akkoriban az alumínium dobozokat a lakos saját kezűleg préselte össze a tárolóra szerelt szerkezettel...



az üvegeket pedig színek szerint külön kellett gyüjteni



és a hulladéktárolókban mindig volt hely...valószínüleg nem azért mert nem használták, hanem mert gyakran cserélték/ürítették őket.

Szelektív meglepetés

Ünnep előtti takarításnak akartam nekifogni és az előkészületek közé tartozik, hogy az összegyűlt hulladékpapírt leviszem a szelektív hulladéktárolóhoz. Szétnéztem a lakásban, összeszedtem az összegyűlteken kívül ami felesleges papírt még találtam és a hideg, havas időre való tekintettel felkaptam magamra egy vastagabb felsőt, hogy amíg a tárolóba tömködöm a papírt meg ne fázzak.
A felvonó az már működött...úgy látszik közben megjavították, de minden nem mehet simán...odacaplatok a gyűjtőponthoz és keserűen tapasztalom, hogy tele van a tároló.
Talán egy hete, max. 10 napja még egyszer láttam, hogy a teli tároló tetejére is vannak téve karton dobozok és más hulladékpapírok, jeléül annak, hogy az emberek rászoktak a szelektív hulladékgyűjtésre és használják a kihelyezett konténereket.
Jó érzés látni azt, hogy az emberek hamar alkalmazkodnak és ha biztosítanak nekik lehetőséget akkor tudnak gyakorlatban is figyelni a környezetükre, de ez az akarat kárba vész ha az elszállító vállalat is nem nő fel a feladathoz és nem biztosítja folyamatosan a lehetőséget a hulladékok szelektív módon történő gyűjtésére. Valószínűnek tartom ugyanis, hogy azoknak a többsége akik teli tárolóval találják szembe magukat egyszerűen a háztartási szemét közé öntik majd a papírt is és csak kevesen veszik rá magukat, hogy visszahozzák a lakásba és megvárják amíg az AVE Hargita hajlandó lesz elszállítani a megtelt tárolóit.
Próbáltam telefonálni a felelős cégnek, hogy jelezzem a problémát de szombat lévén gondolom senki sem volt az irodában és azért nem válaszoltak.

Ezek után már arra is kíváncsi lennék, hogy a szelektíven összegyűjtött papírnak, pet-palacknak és üvegnek mi a sorsa elszállítás után.

Rohadt kommunisták

az előzetes felmérések szerint úgy néz ki, hogy az államelnöki választások után baloldali államfőnk lesz.
Nem csak a közvélemény-kutató intézetek szerint ez az előrejelzés hanem már az egyik online fogadóiroda is Geoanát teszi favoritnak 1.8-as szorzóval Basescu előtt.
Igazából elkeserítő a felhozatal és nagyon hajlok arra, hogy az SzNT felkérésének eleget tegyek és semlegesítsem a szavazatomat mivel nem látok olyan személyt a jelöltek között aki megérdemelné a voksomat. Az RMDSz szép álmai és szlogenjei az autonómiáról meg magyar államelnökről az én fülemben már rég hamisan csengenek, és amúgy is ökörség szerintem Kelemen Hunorra szavazni mivel lehet, hogy pont egy a második körben is esélyestől vonnánk el a szavazatokat.
Talán eljött az ideje és újra Vadimra kell szavazzak. Egyszer már megtettem kétféle megfontolásból is: ha nyer végre valamilyen irányba elmozdul a státusunk, ha pedig veszít amire sokkal nagyobb esély volt, akkor legalább nem én ültettem a nyertes szaralakot az elnöki székbe... veszített.
Romániai magyarként a legmegfelelőbb összetételű országvezetést balliberális kormányban látnám, de nem abban az értelemben vett balliberálisban ami ebben az országban van... itt még a szocialista is nemzeti érzelmű, és éppen ez adja a nagy különbséget a román és magyar politika között.
Változások jönnek, odakint jobboldali, idehaza baloldali szelek fújnak majd és sajnos "képviseletünk" is elviekben a baloldalt támogatja... nem volt elég nekünk annyi év kommunizmus. Nem mintha a Basescu féle jobboldal biztatóbb lenne, de legalább nem rohadt kommunisták...csak a felszín alatt.

Szeretlek(?) románia

este az Olasz - Magyar U20-as válogatott meccs után leléptem találkozni pár baráttal és meginni egy sört amikor a város központjában két tipikus román rendőr mellett mentem el. Ez az állatfaj általában vagy nagyon kövér vagy nagyon sovány (főleg az előbbi), de mintha kifejezetten vigyáznának arra, hogy nehogy sportos - netalán tekintélyt parancsoló - formájuk legyen. Annyira nevetségesek tudnak lenni...elképzelem ahogy meglátnak egy zsebtolvajt akció közben és lemondóan legyintenek..minek fussanak utána, hiszen 10 méternél többet nem lennének képesek cipelni saját testsúlyukat futólépésben, nem hogy még rohanni is valaki után.
A hab a tortán az volt, hogy mindkettőjük szotyizott...egyenruhában, abban az egyenruhában amit az adófizetők pénzéből vásárolnak nekik. Így mutatnak ők példát nekünk egyszerű halandóknak a rendről, a köz tiszteletéről...szétköpdösve nemzeti ételük maradványait az utcáinkon... A legszomorúbb az, hogy nincs is kilátás mentalitásváltásra náluk.

Na de fontos az, hogy a mai meccsen nyert a magyar válogatott, bejutott az U20-as foci VB négy legjobb csapata közé Ghánával és két másik, a holnapi meccseken győztes válogatottal egyetemben.

Holnap újra Hajrá Magyarok! Ezúttal a portugálok ellen a felnőtt válogatottnak van szüksége a biztatásra.