Már csak két egész napom van a szigeten, érződik is a hangulatomon, hogy búcsú közeli a lelkiállapotom.
Ma csak sétálgattam a parton, olyan playa-kat is meglátogattam amit eddig nem. Élveztem a szép időt és az óceán hangját, beszívtam a kellemesen sós levegőt és gyönyörködtem a víz meg az ég kékségében.
Egy nekem tetsző helyen, gazdagabbaknak szánt vendéglő környékén letelepedtem a sziklákra, előszedtem hátizsákomból a kenyeret és a pikáns chorizo-t (spanyol kolbász, egyike azoknak a hústermékeknek amit még magyar ízvilágot kedvelők is megkóstolhatnak) majd székelyesen bicskával nekiláttam az evésnek. Jobb uzsonnahelyet nem is találhattam volna...
balra tőlem Las Americas strandjai
jobbra pedig egy vendéglő (az ott evőknek sem volt jobb kilátásuk mint nekem, csak ők többet fizettek a kajáért)
Jóllakottan folytathattam sétámat a kellemes napsütésben Los Cristianos partjai felé.
A szörfösök nagyobb hullámokra várnak...
a háttérben a hegyek méltóságteljesen tűrik a felhők megszokott társaságát
a lányok vendégeket csábítanának táncukkal
ezen a szigeten még a színek is vidámabbak
és a naplemente is egyedi
